HTML

Üdvözlet Szibériából

Valamikor réges-régen, amikor megjött a tél, a vasút volt a legmegbízhatóbb közlekedési eszköz. Napjainkban, ha megjön a tél, a vonatközlekedés omlik össze először. Lássuk, hogy volt ez a 2012-es esztendő elején.

Friss topikok

Címkék

Archívum

Üdvözlet Szibériából

2012.02.14. 21:20 Tastam

Aki a cím alapján holmi egzotikus tudósításra számít többkilométeres teher-, illetve húszkocsis személyvonatokat ábrázoló fotókkal, bizony csalódni fog. Ugyanis nem utaztam az észak-oroszországi tájegység területére, hanem Szibéria küldte hozzánk üdvözletét félévszázados rekordokat döntögető tartós hideg idő formájában. A heteken át tartó mínusz tíz fok körüli hőmérséklet nemcsak fűtésszámláinkat érintette kellemetlenül, de kihatott teljes életvitelünkre is. Természetesen a vasút működése is veszélybe került, mivel a téli idő nem kevés zavart okozott a nem ilyen viszonyokra tervezett berendezések működésében is. A megszokottnál nagyobb vonatkésések, a dermesztő hidegben a megállóhelyeken várakozó, sokszor nem megfelelően tájékoztatott, ideges utasok, hideg szerelvények jellemezték ezeket a napokat. Pedig az illetékesek megtették a megfelelő intézkedéseket, mindez azonban kevésnek bizonyult. A nagy hideg időszakában nem tettem említésre érdemes utazásokat, így most csak néhány impressziót mutatok be, hogy is zajlottak ezek a napok az Alföld közepén, elsősorban lakóhelyem környékén.

A 2012-es esztendő első havazására január végéig kellett várni, a 26-án hajnalban érkezett égi áldás az ország keleti régióját terítette be fehér lepellel. A leheletnyinél alig vastagabb hóréteg azonban súlyos gondokat okozott a szolnoki pályaudvar működésében, minek következtében a helyből induló vonatok egynémelyike órás késést szenvedett. Szerencsére az átmenő forgalom különösebb zökkenők nélkül zajlott, az MMV "UFÓ" becenevű mozdonyával továbbított tehervonata is csak személyzetváltás miatt torpant meg az állomás ötödik vágányán.

Erre az időszakra tehető a MÁV-Trakció üdvöskéje, a 480-as sorozat rendszeres tehervonati szolgálatba állítása. Az 5600 kW névleges teljesítményű járműveket korábban csak személyvonatok - jellemzően 3-6 kocsis IC-k - továbbítására fogták be, de most végre megmutathatják, mit tudnak. Elsőként a két akkor legújabb Traxx lépett be a teherfordába, a gépek jellemzően az ukrán határ és Dunaújváros között mozognak, a fotón azonban egy Záhonyból Ausztriába tartó ércvonatot láthatunk. A meneteket a mozdonyvezetők képzésére is felhasználják, ezért Szolnokon személyzetváltásra kerül sor.

Érdekes, hogy a hótakaró csak a Cegléd és Abony között található Kecskéscsárdától keletre maradt meg, így az Alföld kapujának is nevezett Cegléd pályaudvarán január 31-én délután készített fotón nyomát sem látni az előző napi csapadéknak. E felvételt normál esetben nem mutatnám be, ám ez esetben a téma szinte kiköveteli a publikációt. A Szolnok felé tartó különleges menetbe sorozott két, az új típusú azonosítót nem viselő Szergej (M62 163 és M62 096) feltehetően üzemképtelen, ám hírek szerint a vontató feladatát ellátó 448 403 psz. Bobót is szerelni kellett még az este folyamán.

E felvétel elkészítésekor, február 1-jén vettem Szibéria üdvözletét: az egyébként is kemény mínuszokat produkáló időjárást hideg, csontig hatoló szél tette teljesebbé. Cegléden tudják, mikor kell gabonát rakni, de legalább az úticél kellemes gondolatokat ébreszt. A tizenöt vagon alkotta irányvonat ugyanis a napfényes Görögországba indult, ahol éppen fagypont alatti hőmérsékletet mértek, s Kréta szigetén várták a havazást. A szerelvényt természetesen nem a 478 223 továbbította, a dízelgép csak drót alá igazította a kocsikat, majd a két fás vagonnal Szolnokra távozott.

Az igazi tél csak két nappal később köszöntött az országra, bár akkor a déli területeken kívül még nem esett a hó. Valószínűleg a hideg az oka, hogy az ausztriai Wels-ből Kiskundorozsmára tartó kamionszállító vonat aznap tetemes késéssel közlekedett, ami azért érdekes számomra, mert ezek a járatok a 2010/11-es menetrendváltás óta csak kora hajnalban, illetve késő este láthatók mifelénk. Most azonban délután jött, és az "Aranycsapat"-mozdonynak köszönhetően sikerült is megörökítenem a még hómentes tájban a mindössze napi két pár vonattal kiszolgált Ceglédi szállások mh.-nél.

Hogy mi köze a 470 010-esnek a Ro-Lához? Nos, egy V43 meghibásodása miatt az Aranycsapat mezt viselő mozdony ugrott be egy szegedi fordulóra és azt lefotózni mentem ki a kórház mögötti megállóhoz. A MÁV-Trakció reklámmozdonya még két kört tett a csongrádi megyeszékhelyre, ám másnap már kemény havazásban volt kénytelen közlekedni. A képen - stílszerűen - éppen a Napfény IC-t vonszolja Budai út térségében, szakadó hóesés közepette. Amikor először láttam közeledni e gépet, az volt az érzésem, hogy havas az orra. Természetesen nem volt az, most viszont annál inkább...

Manapság szokás mondani, hogy napjainkra a természet is megbolondult. Talán van is ebben igazság, hiszen a kertünkben január közepén már nyílt a hóvirág, nem sokkal később pedig a hó esett. A kép előterében látható kalászkák persze már nem virágoznak, mégis fura ellentétet mutatnak az éppen pelyhező hóval. A FLIRT motorvonat hétvégente jár csak Budapest és Cegléd között, napközben egy kétegységes szerelvény kettőt fordul, míg a főváros és Monor között egy egységből álló vonatok ingáznak. Most azonban mindössze egy alkalommal láttam e modern vonatot közlekedni.

A MÁV vezérkara - sokak szerint a helyzetet túlreagálva - a február 4/5-iki hétvégére rendkívüli menetrendet léptetett életbe, vagyis csak a hivatalos menetrendben csillaggal jelölt vonatok közlekedtek. Ez jelentős járatritkítást, és az IC-k pótdíjmentessé tétele miatt bevételkiesést is eredményezett, de legalább elviselhető szintű késésekkel fenn lehetett tartani a menetrend szerinti forgalmat. A keleti országrészt feltáró IC-k közül csak a körjáratok közlekedtek, melyek legtöbbjét Traxx-ok továbbítottak. Megvolt hát azúj gépek első nagy erőpróbája.

Érdekes módon a Szentes és a főváros közötti egyetlen átszállás nélküli eljutási lehetőséget nyújtó vonatpár nem járt a csökkentett menetrendben, a kubikosok városába pénteken távozott szerelvény így hétfőn tért vissza a fővárosba. Egyesek szerint az előírás szerinti Desiro-páros helyett azért volt mozdonyvontatású a szerelvény, mert nem volt elegendő a nevezett motorvonatból. Magam azonban hajlok arra a gondolatra, hogy az illetékes vasúti dolgozók előrelátó módon így gondoskodtak arról, hogy a várható hóhelyzetben legyen a szentesi térségben is "igazi" mozdony.

Arról, hogy a következő nap se teljen el nyugodtan, egy kedvesnek egyáltalán nem mondható telefonáló gondoskodott. Az ismeretlen elárulta, hogy a monori állomáson bombát helyezett el, aminek az lett a következménye, hogy a Budapest - Cegléd vonal forgalma vagy két órára megbénult. Ez idő alatt műszeres, kutyás férfiak vizsgálták át a hófödte pályaudvart, persze eredménytelenül. A szerelvényfordulók miatt aztán egész délután késéssel közlekedtek a vonatok, sok bosszúságot okozva a munkából, iskolából hazatérőknek. Lenne tippem, mit tegyünk az ilyen tréfás kedvű telefonálókkal...

Saját tapasztalatom szerint szombatra/vasárnapra általában megélénkül a teherforgalom. Ennek lehet az oka, hogy akkorra gyűrűzik be a hét közben feladott árúkkal indított vonatok közlekedése, de talán csupán azért látom a sok teherszerelvényt, mert több időt töltök otthon. Most más volt a helyzet: a havas hétvégén alig láttam tehervonatot, de hétfőtől már azok is egyre nagyobb számban tűntek fel. Természetesen az idő hosszabb várakozással járó fotózáshoz nem volt igazán alkalmas, a Budai úti megálló végénél mégis elcsíptem a "Püspökladány" nevet viselő 630 024-est szép hosszú szerelvényével.

A régi, szép időkben, amikor vasutunk még egy cég volt, rendkívüli esetben az állomásfőnök az irányítása alá tartozó valamennyi nélkülözhető dolgozót kirendelhette havat takarítani. Ma ez a pályavasút dolga, amely véges számú embert tud e célra bevetni. Vélhetően ez a tragédiája a szolnokihoz hasonló nagyságú pályaudvaroknak: a behavazott váltók felszabadításával csak sorjában tudnak haladni, s mire végeznének, kezdhetik előröl. Hiába no, egységben az erő! A felvételen hazánk egykor legmodernebb, most éppen fehér ruhát öltött állomásán halad át a szép nevű Train Hungary magánvasút-vállalat konténervonata.

Egy fotó erejéig térjünk most vissza a fentebb már említett, Szentes - Budapest relációban közlekedő sebesvonathoz! Azért érdemes ezt a témát ismét szóba hozni, mivel ez a vonatpár hoz színt a 100a (Budapest - Cegléd - Szolnok) vonal monoton személyvonati megjelenésébe. A korábban szolnoki gépcserével, az említett szakaszon V43-assal közlekedő járat ugyanis néhány éve végig dízelvontatású, de az alkalmazott járművek meglehetősen sűrűn változnak. A szibériai hideg időszakában is többféle járműtípus előfordult e vonaton, talán korábbi megállapításommal ellentétben mégis hiány mutatkozik a Desirókból.

Az élet hamarosan visszatért a megszokott kerékvágásba, a helyzet szép lassan normalizálódott. A fentebb leírtak természetesen korántsem adnak teljes képet az időszak eseményeiről, hiszen voltak még különböző történések, úgymint váltóelfagyás, biztosítóberendezés-hiba, mozdonymeghibásodás, fűtetlen személyvagonok, bombariadó - az egyiknek az okozóját hamarosan el is fogták! - és még sok minden más. Tudom, a fagyos időben várakozás nem kellemes dolog, de egy biztos: jól esik barátságos, meleg szobában, vagy nyári forróságban nézegetni a havas képeket. Azt hiszem, most már nyugodt lelkiismerettel köszönhetem meg a Szibériából érkezett üdvözletet.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása